Kitaláltam, hogy én a vasárnapot szeretném végre valóban pihenéssel tölteni és megmondtam Katáéknak ők nyugodtan menjenek el Lisszabonba várost nézni, én maradok itthon pihenni. Így is lett, minek következtében végre nem tudom mióta először nem keltem se ébresztőre, se zenére se éneklésre és telefonhangra. Egész délelőtt az ágyban lustálkodtam, vagyis inkább egész nap, hisz megtehettem. :) A mai nap legfőbb tevékenysége az volt hogy az interneten tudattam mindenkivel hogy élek...

Este megérkeztek Katáék Lisszabonból, rengeteg élménnyel támadtak le, mivel nem voltam ott eltudtak menni vásárolni is (megúsztam:P ), de aranyos volt és hozott nekem ajándékba csokit... nyami mégpedig fehéret...

Miután összeszedték magukat, átmentünk a fiúkhoz ahogy megvolt beszélve valamiféle pókerpartyra... Ők 4en játszottak is, én inkább a szurkoló szerepét töltöttem be, vagy aki éppen kicsit csalt... A játék vége után nem sokkal el is jöttünk mert fáradtak voltunk és holnap reggel óra lesz. Közben meg kell hogy jegyezzem mindenki örömére estére már nagyon hideg volt és rendesen fel kellett öltözni... dee még így is kb 15 fok van...

 Péntek este eldöntöttük hova menjünk szombaton, így eset a választás Aveiro-ra mondván van ott tenger is és városnézési lehetőség is.

10 körül elindultunk, mint minden alkalommal megkűzdöttünk a vonatjegyvétellel. 1 óra 45 percet utaztunk majd megérkeztünk a városba, lestünk egy térképet és elindultunk a központ fele. Útközben betértünk 1-1 boltba amit kezdtem nehezen viselni, de ez még csak a kezdet volt... Beértünk a központba ami nagyon szép volt, csatorna választotta szét a várost amin lehetett gondolázni is és éppen emiatt hívják Portugália Velencéjének. Elkezdtünk sétálni és megtaláltuk a plázát...elnéztünk oda deh hamar beadtam az unalmast és untam a boltnézegetést és inkább kint megvártam a lányokat, de mikor már látták rajtam hogy nem bírom végül megkíméltek és nem néztük meg a maradék 50 boltot. :D

Vettünk jegyet a gondolás körútra, 45 perces túra volt de valójában szerintem nem érte meg mert pont láttunk minden gyalog is, semmi xtra nem volt. Utánna sétálgattunk még, megnéztünk a Museum de Aveirot, ami régen egy kolostor volt és gyönyörűszép volt belülről. Megtaláltuk a buszmegállót ahonnan indul az a busz amivel le tudtunk menni az óceánpartra. Így hát vettünk jegyet a buszra és nagyjából fél órás busz út után meg is érkeztünk. A part jellegzetessége a különböző színűre festett hangulatos kis házikók, (fénykép lásd iwiw :D... ) nekem nagyon tetszett, olyan aranyos volt... ezután mentünk le a partra, ami már sajnos üres volt mivel nagyjából 6 óra lehetett mikor odaértünk és már nem tűzött a nap. Azért megnéztük a vizet, a lányok felvették a fürdőruhát és bementek a vízbe, amit én inkább kivülről szemléltem mert nagyjából 16-20 fokos volt az Atlanti-óceán. Csináltunk pár képet, néztük a szép tengerpartot aztán indultunk vissza a buszhoz ami pont elvitt a vonathoz. Ismét többszörösen megállapítottuk hogy ez nem máv, nem zötykölődik, nagyon kultúrált és ha gyorsvonatnak hívják akkor tényleg gyorsan hazaérsz vele. :)

Összességében nagyon tetszett ez a nap, szép volt a város és az óceánpart is. És amit külön élveztem a napban, hogy ez volt az első olyan utunk amit megterveztünk (bár többnyire én :P) hova megyünk, mikor és mivel, magunktól fedeztük fel a várost és jutottunk el mindenhova, ami így sokkal nagyobb élvezet és kaland volt.

Hazaérve és belépve a szobámba borzalmas szag fogadott... :S általánosnak mondható hogy mindig kicsit büdős van nálam ezért folyton nyitva az ablak de ez most túltett mindenen... iszonyat csatornaszag volt, 1 órát szellőztettem... :S

Viszont lassan arra a megállapításra jutunk hogy profi a portugál nyelvtudásom egészen addig míg meg nem kell szólalni... :D de jó páros vagyunk Katával mert én mindent megértek, ő meg beszél... :D

 A nap szokásosan indul, arra kelek hogy kedves Linda telefonja szól és mellé a takarító porszívózik a szobájában. Mert hozzá minden nap megy...

Következett ismét egy Consumer Behaviour óra, pontosan olyan unalmas mint az előző. Az érdekes az hogy Zsófi beüllt hozzánk az órára, de szerintem nem tudta mire vállalkozik. Óra után épp ebédeltem a szobámban mikor kopog a takarítónő és lógat nekem egy kulcsot és mutogat... Hát azt hiszem értettem mit akar, kimentem a folyosóra és mindenki ott volt, mindenki kapott 1 kulcsot.. magyarul le kellett költöznie mindenkinek az első emeletre. Elsőre kisebb háborgás volt, mert semmi kedvünk nem volt összecsomagolni mikor már úgy belaktuk az egészet. Na mind1 hát ez van beletörődünk és lecuccolunk... Miután felmértem hogy az ágyam 2szer akkora mint az előző (épp mint otthon) és hogy a szoba sokkal jobban néz ki ettől már annyira nem is bántam, szépen berendeztem és máris jobb mint a régi volt, bár azért szokni kell mert pont tükörképe az előző szobámnak és fura... Hát most épp itt tartunk... :)

Hát ma volt 1 consumer behaviour óránk, ami az összes többihez képest rekord rövid és csak másfél óra hosszú. De azért ez is kemény, mert a tanár kicsit érthetetlenül beszél és ahhoz hogy megértsem nagyon kell koncentrálni, amit néha feladok és bambulok.. na pont egy ilyen bambulásomban veszem észre hogy a többiek engem néznek, nem értettem miért de kiderült hogy minket kérdezett a tanár én meg kb azt sem tudtam miről volt szó, de gyors rögtönzéssel megoldottam.

Hogy egy kis általános jellemzést adjak a portugálokról vagy a spanyolokról szokásuk akárcsak a kínaiaknak hogy hát hogy is mondjam felszívják az orrukban a cuccost. Na most a tanár éppen egy példát mesélt nekünk a gyógyszerekről, majd szóba került az influenza és a spanyol nátha is éés ezután lightosan felszívta az orrát, amin mi igen hangosan elkezdtünk röhögni, met ez így vicces képet adott.
Nap tovább részében nem csináltunk semmi xtrát, tv hiányomat kompenzáltam azzal hogy tv2-s és RTL klubbos videókat néztem vagy hallgattam a neten hogy legyen egy kis alapzaj mellettem.

Este érkezett meg Zsófi, kimentünk elé a vonat állomásra és pont abban a pillanatban ért be a vonat. Visszajöttünk, kipakolt Katánál. És a legjobb hogy kaptam tőle sok sok túrórudit!! (methogy napok óta azt hajtogatom de jó lenne enni) Hozott nekünk otthonról még pár túlélő cuccot. :)
Ezután mindenki lement az Iland-be és ott beszélgettünk, én beálltam darts-ozni, ami elsőre jónak tűnt, de aztán kiderült mégse az. :) A többiek kicsit jobbak voltak. De kétségkivül az est fénypontját én alkottam... annyira de annyira koncentráltam hogy na most ez jó dobás lesz hogy annyira jól sikerült hogy a darts gép és a fal közti kb 10 centis résen sikerült átdobnom és az emberek között landolt... remélem mindenki túlélte, nem mertem odanézni... :D Itt éreztem úgy lehet nem kéne jáccanom többet... :)

 Reggel "korán" keltünk 9kor business english óránk volt. Rémesen lassan telt az idő és közben többször valóban majdnem elaludtam és már csak támasztottam ki a szemeimet. 9 és 12 óra között volt egy kis szünetünk amiben már én azon gondolkodtam kéne valami kávé mert már a túlélésre megyünk, de csak kibirtam nélküle is. Ahogy vége lett az órának én voltam az első aki kivágatott a teremből és rohantam vissza a szobába. Csináltam magamnak ebédet, közben pedig barátok köztöt néztem, majd jóllakottan következhetet a szieszta...

Miután kipihentük magunkat elindultunk nagybevásárlásra, ami nagyobb lett mint hittem volna. :D Ketten telipakoltuk a kocsit és annyi cuccal jöttünk ki mint máskor anyáékkal valami nagybevásárlás után csak a gond az volt hogy olyankor ők fizetnek mostmeg nekem kellett... :D Hívtunk taxit amivel hazamegyünk, na a taxis is röhögött rajtunk. Haza hozott majd segített kivenni a szatyrokat..najó valójában rámadta az összeset és közben röhögött majd vállon veregetett jólvan és monta "jólvan izmos vagyok én" nah jó hát ezen 2 percig sírtunk, aztán nagy nehezen felcipeltünk a 2. emeltre és kipakoltunk. Innentől már semmi izgi, fexem a szobámban és net mert ma nincs kedvünk kimozdulni éééés alvás...

 Hát, hogy  tegnap esténél kezdjem, végülis jól sikerült de nem jött el mindenki mert fáradtak voltak az egész napi Lisszabon túra után. A lányok kicsit passzívak voltak és nem akartak annyira énekelni, de mi azért adtunk a feelingnek és a végére még a fiúkat is rávettük egy kis éneklésre...(las ketchup:asareje számot énekelték spanyolul)...

Aztán jött a hétfő reggel. Szokás szerint nem magamtól ébredtem hanem arra riadtam fel hogy valamit leejtettek, valami ajtót becsaptak...ilyenkor az egész folyosó visszhangzik. Szitkozódtam folyamatosan, de legalább nem voltam ezzel egyedül mert Kata is erre kelt fel. Elmentünk az óránkra ami 2 óra hosszú volt szünet nélkül, a végére mindig azt érzem hogy öngyilkosságot fogok elkövetni. Na mind1 túléltem az órát, a spanyol különítmény már várt ránk az udvaron. Elnéztünk a kantinba ebédügyben, mert már nagyon éhes voltam. Tűrhető volt a kaja és nem is olyan drága, szerintem 2 perc alatt betömtem annyira éhes voltam. Ezután jött egy kis SZIESZTA (kezdünk rászokni:)) az udvaron a fűben. Közben gondolkdotunk milyen jó lenne napozni egy kicsit és lemenni a partra, amiből az lett hogy fogtuk magunkat és lementünk a folyópartra ami nagyon szép és tiszta. Nem hasonlítható a Dunához, így bele mertem menni a vízbe, láttam az alját. Fürödtünk, napoztunk, ja mert ugye itt 30 fok van ám :D és 1 picit meg is égett az arcom, de ennyi kell holnap jó szinem lesz pont. :P

Este beültünk vacsizni, de most jutottam el arra a pontra hogy nem szeretem a portugál konyhát... ezek nem tudnak főzni, a kaja olajos, a krumpli száraz, nem túl ízesen főznek, a ételek elég egyszerűek, húst hússal esznek ami 1 idő után már nekem is sok pedig... Holnap egész biztos hogy tésztát fogok főzni, mert már minden mást unok... u de ennék egy kis borsófőzeléket...

Vacsi után elköszöntünk a spanyoloktól  akik holnap indulnak haza, klasz volt őket megismerni és jó volt velük a hétvége, de ha minden igaz páran visszajönnek még decemberben szóval csak addig kell nélkülöznünk társaságukat. :D Miután elköszöntünk feljöttünk a szobába és ma korán lefexünk, hogy legyen energiánk a holnap reggeli órára. :)

Tegnap este lefixáltuk a spanyolokkal elmegyünk Lisszabonba várost nézni. Ja várjunk csak nem itt kell kezdeni...

Tegnap este írtak nekünk egy smst hogy a bárban vannak és menjünk le. 5 perc alatt összeszedtük magunkat és indultunk le. Az ablaknál megállunk mert furcsa hangot hallunk, Kata kérdezi esik az eső? kinézek mondom hogy nem... oké..lejjebb megyünk 1 emelettel, kinézek az ablakon és látom hogy megy a locsoló.. félve kérdezem ugye nem itt kell majd kimennünk?!... kinyitom a bejárati ajtót majd azzal a lendülettel vágtam be mert megtámadott a vízsugár... 10 perc tanakodás után úgy döntöttünk csak ki kéne menni valahogy végre, Kata lekapta a topánkáját és kiszaladt én meg utánna... kicsit úgy néztünk ki mint akik a zuhany alól léptek ki, mert épp az egész udvart locsolták.. :S Nade mind1 ez megalapozta az esti hangulatot mert 1 órát röhögtünk rajta.

Szóval Lisszabon. Felkeltünk, összekészülődtünk és 11kor indultunk el. A város nagy szép, hangulatos, bár sok épületre ráférne egy kiadós renoválás de végülis ez egy mediterrán hely, mindig ez van.

Felmásztunk a Szent György várba ahonnan gyönyörű kilátás tárult elénk, ráláttunk az egész városra, megszámlálhatatlanul sok képet csináltunk. :) Elég rossz volt a 30 fokban megmászni ezt, nagyon melegünk volt. ;) :D
Ezután beültünk ebédelni egyet, majd ismét felfedező körútra indultunk. Szép, hangulatos, szűk utcák vannak csak azt nem értem mért kell mindenkinek az utcán lógatnia a fehérneműjét. :D

Hogy egy kis említést tegyek a spanyolokról is meg kell hogy jegyezzem életemben nem láttam még ilyen őrült bandát. Percig nem lehet velük unatkozni mert viccesek és mellettük egész nap szakadunk a röhögéstől, úgy hiszem a mai nap folyamán legalább 50-szer hangzott el az a mondat hogy "O my god, you are craaazy guys!!!". :) Sajnáljuk hogy holnap már hazamennek mert nem tudom mikor röhögtem már ennyit embereken, folyton megbotránkoztatnak minket különc viselkedésükkel de persze ez vicces. :)

Ma este pedig a karaoke est lesz... Úgy hiszem szép kis estének nézünk elébe mert mindneki szeret énekelni és mint említettem spanyolokkal nem lehet unatkozni. :)

 Mostmár eltelt az első hét itt Santarémben éshát a tapasztalatok már megvannak. Ez egy kisváros, ahol túl sok dolgot nem lehet csinálni (és ilyenkor jövök rá hogy nem véletlen állítom hogy nagyvárosi lány vagyok), maximum este beülni a bárba ahol az egész város összegyűlik. Túlvagyunk az első portugál órán is... agyhalál... nagyon nehéz megérteni amit a tanár mond, de azért próbálkozom. Az órák nem lesznek olyan vészesek az az első benyomás, az egyetlen gond velük hogy hosszú... otthon kiakadtam a főiskolán hogy 80 percet kell végig ülni, mostmár ha hazamegyek az röhögve el fog tellni... Itt a minimum idő a 2 óra de eltarthat 4 órán át is 1 tanóra, és mindezt angolul hallgatni.

Azt mondta nekem mindenki, hogy a portugálok kedvesek és segítőkészek. Valójában én ezt nem állítanám. Amikor a taxis még engem csesz le szinte, hogy nagy a böröndöm és nem fér be a csomagtartóba a kutyaketrece mellé akkor ezt mindennek mondanám csak barátságosnak nem, vagy amikor kérek egy kólát és a nő majdhogynem hozzám vágja...

A kommunikáció sem egyszerű, mert senki nem beszél angolul, még a fiatalok sem.

Az erasmusos csapat aranyos, a lányok kedvesek, de igazából 1 nap alatt eldőlt ki kivel lesz végig.

Ja és azt sem szabad kifelejteni, hogy a mellettem lévő szobában Linda aki Sao Tome-ből jött reggel 8-kor nekiáll zenét hallgatni, énekelni, majd kitrappol a konyhába és bevág minden ajtót, majd lecsörtet a zongorához és jáccik rajta egy kicsit és ha ez még nem elég visszafele fütyül egy kicsit majd a szobában nekiáll furulyázni. Hát ő Linda a szomszéd szobából... :)

De tegnap este kicsit adtunk az érzésnek mi is és Katával éjfélkor kezdtünk el dúrván karaoke-zni, elég valószínű hogy hallotta, igazából azért mert az egész kolesz hallotta. De nem baj szokják csak. :)

Mindent összevetve ezek apróságok valójában, és ettől függetlenül nagyon jól érzem itt magam, épp most terveztük meg, hogy a hétvégén mikor közel 30 fok lesz lemegyünk a tengerpartra kicsit napozni. :P igen lehet irigykedni... :P

 Ez volt az a nap amit már nagyon vártunk. Felkeltem és azt láttam az iskola megtelt emberekkel. Nagyszerű érzés volt ezt látni ez után a 3 nap után…

De nem sok idő telt bele és úgy éreztem magam mintha a Harry Potterbe csöppentem volna. A fiúkon olyasmi ruha van mint a torreádorokon, a lányokon meg ilyen talárféleség és akkor ehhez még van  kalap is… hát ez elég vicces számunkra. Rá is kérdeztünk és ez a helyi viselet, de nem kötelező így csak az emberek kb felén van ilyen.
11 órakor volt az erasmus találkozunk ahol végre találkoztunk az összes erasmusossal, 8an vagyunk. Tartottak nekünk a tanárok egy bemutatót és elmondtak mindent, majd mi is bemutatkoztunk s ezután vezettek körbe minket a suliban.

A banda egész szimpatikusnak tűnik, rögtön jól elvoltunk, aztán fél 2kor kezdődött az első óránk. Nagyjából ez az óra arról szólt hogy elmondta a tanár hogy mit fogunk tanulni a félév során és eközben jöttem rá hogy ezaz, egész eddig erre vártam és most kezd el tetszeni hogy itt vagyok.

Mivel ma volt az első iskolanap a helyiek is ma kezdtek így gólyaavatás volt egész nap. Nagyon sajnáltuk hogy nem értettük mi történik mert nagyon érdekes volt nézni amiket csináltak, rengeteg feladat, szivatás volt meg fiúk-lányok szócsatája amit sajnos nem értettünk…

Délután volt pár szabad óránk így gondoltam elütöm az időt hasznosan és főztem vacsit ami a helyi adottságokhoz és viszonylatokhoz képest nem is lett rossz. J

Viszont még csak 4 napja vagyunk itt de máris annyit beszéltem angolul hogy a gondolkodásom teljesen átállt angolra és már akkor is így szólalok meg ha épp nem kellene. :D

Meghívtak minket estére egy barbecue party-ra amit az iskola szervezett… hát elmentünk meglesni mi is ez, tényleg volt sütögetés de mivel ember viszont nem volt így meguntuk és elmentünk. Folytattuk szokásos esti programunkat és lementünk a bárba (de kivételesen laptop nélkül :P ), de csak ketten mert a többiek fáradtak voltak az utazás miatt.

A gólyák örjöngése a bárba folytatódott és énekeltek, valami indulóféléket ordítottak megállás nélkül amit egy idő után meguntunk és inkább hazajöttünk aludni kicsit és bízom abban hogy majd reggel végre nem a szomszéd énekére, fütyülésére vagy zenehallgatására fogok kelni…

 A hétfő egy halott nap..ez az a nap mikor megáll az élet és nem történik semmi, még a busz se jár...
Nos hát reggel felkeltünk és én elkezdtem nézni egy filmet aminek a vége az lett hogy ketten végig néztük. Utánna döntöttünk úgy hogy elindulunk bevásárolni. Megcéloztuk a helyi teszkót ami hát gyalog kicsit messze olyan 30-40 perc séta volt. Szépen bevásároltunk, de egy idő után gyanús lett miért bámul minket a biztonsági őr.. mire körbenéztem és láttam rajtunk kivül senki nincs már itt és az összes roló le volt húzva a pénztáraknál, így hirtelen kapcsoltam hogy 10 perc múlva zárnak így szaladtunk fizetni...
Jól megpakolva átmentünk a szemben lévő mekibe és megebédeltünk majd hívtunk egy taxit amivel hazamentünk. 
Vettünk életmentő domestost és kisikáltuk az egész fürdőnket és mindent, amivel máris jobban megszerettük a szobáinkat. :D ja amúgy kezdjük végre belakni és otthonosá tenni, csak azaz ágy ne lenne ilyen rohadt kemény... jó lenne már végre kialudni magam de kb úgy kelek fel hogy fáj mindenem... :S
Nem maradhat ki a daily routinunkból hogy beüljünk a bárba internezetni... azt hiszem már itt ülünk úgy 2-3 órája.. :D, de nemsokára megjönnek a fiúk és talán csinálni fogunk vmit...

 2009-10-04

Tegnap találkoztunk 2 erasmusos sráccal akik már régóta itt vannak kint és ők kicsit bemutatták nekünk a város, majd megbeszéltük hogy másnap elmegyünk a tengerhez. Nos felkeltem reggel és kinéztem az ablakon...hát... köd volt... na mindegy találkoztunk és elindultunk Cascais-ba… útközben már kisütött a nap és meleg lett gondoltunk nem lesz gond… de amint beértünk a városba ismét hatalmas köd lett és lement 20fokra a hőmérséklet. Azért lementünk a partra és körbenéztünk, sétáltunk kicsit...szép volt csak kár hogy nagy volt a köd. Talán 1 órát töltöttünk itt aztán elindultunk Lisszabon felé ahol találomra megálltunk valahol és elindultunk gyalog hátha találunk valamit. Ja és menetközben persz kisötött a nap és 30 fok lett. :S
Kikötöttünk egy plázában ahol megebédeltünk. Sajnálatomra sikerült megfigyelnem, hogy ez egy nagyon egészséges nép és semmi gyorskaja nincsen, csak szendvicsbár, salátás és gyümölcsös hely. Ja és mértéktelenül sok hal... SEMMI MÁS. Így kénytelen voltam szendvicset enni ebédre, hát nem esett valami jól. Utána visszamentünk a kocsihoz és kicsit kocsikáztunk, de mivel útiterv nélkül nem találtunk semmit elindultunk haza.
A suli melletti bárban még beültünk egy kólára és fény derült arra hogy itt van ingyenes wifi… :D nekünk több se kellett… elköszöntünk a fiúktól mert ők mentek esti bulira, mi meg felmentünk a szobába és kicsit beszélgettünk aztán elindultunk a bárba éshát most itt ülünk már másfél órája és keményen msn-ezünk… és ki tudja még meddig fogunk itt ülni. J Úgyis csak az üres kollégium várna minket ahol egy lélek sincsen….

Már nagyon várjuk a keddet hogy kezdődjön a suli és megteljen emberekkel és találkozzunk a társainkkal. 

 2009-10-02

Budapestről 14:55-kor indult a gépünk, szépen becsekkoltunk és el is indultunk időben majd 3 és fél óra volt az út ami egész tűrhető és végig is beszélgettük. Majd izgatottan vártuk a leszállást. Hát a csomagkiadást nem siették, de kikeveredtünk a reptérről és bevágódtunk egy taxiba… érdekes mód a taxióra már eleve ilyen 3 euróról indul, aztán a végén azt is felszámolja hogy ő berakta a csomagunkat..vicc.. így volt 8 euró a vonatállomásig az út. A pályaudvaron is minden simán ment, megvettük a jegyeket és már szinte szálltunk is fel… hát ez nem máv… ez szépen nézett ki belülről és gyors volt. J Ismét izgatottan vártuk vajon hol is kell majd leszállnunk de végülis sikerült a jó helyen, ahol ismét taxiba vágódtunk na ez már megint 7-8 eurónkba fájt…akkor véégre megérkeztünk a suli területére bár fogalmunk sem volt hol van a szállás ezen belül és kavarogtunk mert senki nem tud emberi nyelven. Később sikerült összefutni egy lánnyal aki beszélt angolul és elmagyarázta hova menjünk, meg is érkeztünk, átvettük a szobáinkat (felcipeltük a fél tonnás böröndöket a 2. emeletre ) és kinyitottuk a szoba ajtókat….. hát nem az várt mint amire számítottunk…egy rideg üres szoba a közepén egy ággyal és egy asztallal.. enyhén kétségbeestünk hogy ez borzasztónak is mondható, de beletörödve elkezdtünk kipakolni és mindent szanaszét dobálni hogy otthonosabb legyen. Szőnyegként plédet dobtam a földre, falra törülközőmet raktam ki dísznek és holnap biztos hogy ami mozdíthatót találok azt bizony ellopom és kidekorálom a szobámat :D  Hát saját zuhany van ami azért jó, tűrhető..legalább privát. Kipakolás után körbenéztünk mi merre van a koleszban aztán képnézegetéssel és dumcsizással ütöttük el az időt és bízva abban hogy lassan lesz itt ember rajtunk kívül is J… jaaa és a legfontosabb… keddtől lesz wifi a szobánkban…máris meg vagyok mentve :D